|
Költöznek a gólyák Ötszáz millió európai költöző madár látogatja meg minden ősszel Izraelt, útban Afrika felé. Amíg a madarak szerelmeseit felvillanyozza ez a nagyszerű esemény, a pilótáknak halálos meglepetést okozhat. Egy hároméves madárfigyelési akció segített a veszélyt csökkenteni. Néhány éve, egy későn észrevett sas csaknem katasztrófát idézett elő a Kineret tótól északra. Egy leszállást végrehajtó repülőgép eltörte - a madár - szárnyát. Végül a sas kórházban, a repülőgép a földön landolt szerencsésen. Az izraeli légierő egy Cessna típusú gépével sürgősséggel szállították a sérültet Tel-Avivba, ahol az állatkert orvosai meggyógyították. 280 madárfaj jelenlétével Izrael az ornitológusok Mekkájának számít. A madárfigyelőknek rendkívüli élményeket kínál olyan nagytestű madarak megfigyelése, mint például a gólyák, pelikánok vagy sólymok. A rajok mozgása sajnos veszélyt is jelent, elsősorban az alacsonyan szálló katonai repülőgépek számára. Ha például egy 900 km/órás sebességgel száguldó repülő ütközik egy 7 kg-os pelikánnal, akkor az 100 tonna erejű becsapódást idéz elő a gép testén, de ilyen sebességnél még egy 1 kg-s madár is tönkreteheti a gép motorját, és így életveszélyes. Ezért a Természetvédelmi Hivatal és az Izraeli Légierő egy közös programba fogott, amelyben a madarak szokásait vizsgálták. Három éven keresztül, minden költözési szezonban önként vállalkozó izraeliek és külföldiek hadserege 22 földi megfigyelőállásból vizslatta az eget azokon a helyeken, ahol a madarak belépnek az izraeli légtérbe. A hatalmas mennyiségű adat felvételekor azt is rögzítették, hogy hol térnek nyugovóra a madárrajok. Reggel egy sárkányrepülő és egy pilóta nélküli repülőgép eredt a felszálló madarak nyomába, és feljegyezte a különböző fajok repülési útvonalát, sebességét, magasságát. A Magyarországon is kedvelt fehér gólyák például minden ősszel és tavasszal szinte elözönlik Izraelt. 600 ezer példányuk keresztezi a repülési útvonalakat ahogy Afrikába, vagy onnan vissza költöznek. A gólyák repülési átlagsebessége 35 km/h, de vitorlázórepülésben a 80 km/h-s sebességet is elérhetik. Ősszel, amikor az idő hűvösebb, akkor a Jordán Völgye felett repülnek, de tavaszonként, amikor Izrael "természetes melegházában"; még számukra is túlságosan nagy a meleg, inkább nyugatabbra, a Judeai hegység felett vándorolnak. A gólyarajok egyedszáma 6 és 20 ezer között változik. Minden ősszel és tavasszal pontos menetrend szerint költöznek, és évről évre ugyan azokat a pihenő és táplálkozóhelyeket látogatják. A hároméves kutatás eredménye egy "madárveszélyes zónákat"; feltüntető térkép lett. A térkép - melyen a különböző fajok mozgását különböző színekkel jelölték - megmutatja a pilótáknak, hogy az év mely szakában hol számíthatnak arra, hogy madárrajokkal találkoznak. Az adatok segítségével a légi ütközések száma 88 százalékkal csökkent! A kutatás eredményeit összefoglaló kiadványt a Védelmi Minisztérium adta ki, és Dr. Yossi Leshem biológus és ornitológus illusztrálta. Ő volt a programnak az a résztvevője, aki a madarakkal együtt szárnyalt. Megszámlálhatatlan órát töltött a levegőben sárkányrepülőn a madárrajok közelében. Eleinte az ő "madara" rendszerint gyanút keltett a rajokban, de aztán hamar megszokták a társaságát. Miközben a világ számos országában mindent elkövetnek, hogy a madarakat távol tartsák a repülőterektől, a Yezreel síkság egyik repülőterére - mostanában havonta általában két alkalommal - különös eső hullik. Ilyenkor váratlanul több tonna hal hull az égből, teljesen beterítve a kifutópályát, több órára használhatatlanná téve azt. A bombázók pelikán rajok, akik a közeli halastavakba járnak ebédelni. Ha a feldühödt farmerek megzavarják őket a békés emésztésben, a pelikánok hirtelen a levegőbe emelkednek, és a kényszerfelszállásban őket akadályozó túlsúlyt - a csőrük alatti bőrzacskóban tárolt halat - kiköpve néznek vendégszeretőbb pihenőhely után. |